[Bogáncs Kutyaotthon, Esztergom] Kutyát keres? Fogadja örökbe tőlünk!

Itt olvashatod el azoknak a felhasználóinknak a beszámolóit, akik tőlünk fogadták örökbe kedvencüket.
Hamarosan tölthettek fel / olvashattok újabb történeteket! Egy kis türelmet kérünk!
Addig is ha szeretnéd megosztani tőlünk örökbefogadott kedvenced történetét a látogatókkal, küldd el nekünk e-mailben!

Örökbefogadóink történetei

Charlie (jelenlegi neve: Bogi) örökbefogadójának sorai (Feltöltve: 2009-12-28 10:15:06)

"Kedves Bogáncs!

Bogit, vagy akkori nevén Charly-t 3 éve fogadtuk örökbe. Szolíd, visszahúzódó kutyus volt. A nálunk eltöltött idő alatt nagyon sokat ismertünk meg belőle. Nagyszerű anyai ösztönei vannak. Ez megmutatkozott, mikor egy kis kuvasz kutyus került mellé. Anyai szeretetével, gondoskodott róla. Szeret játszani, nagyokat sétálni. Minden szeretetet, és törődést megkap/nak, ami csak tőlünk telik. Boldog, és kiegyensúlyozott kutyus. Remélem, hogy még sok időt együtt tudunk tölteni."

Üdvözlettel: P. Beáta, K. Ferenc

Kapcsolódó oldalaink:
A kutyus adatlapja ide kattintva érhető el!

Linda örökbefogadójának sorai (Feltöltve: 2009-12-14 23:55:41)

"Kedves Bogáncsosok!

Linda egy bő esztendeje került hozzánk. Új otthonát nagyon megszokta, igazán boldog kutya benyomását kelti, és azt hiszem, nem túlzok, ha azt mondom, nem is csak megszokta, hanem a nap 24 órájában élvezi.

Kiválasztása szerencsés egybeesések folytán történt. Egyrészt egy vasárnap délután, mikor kutyákat sétáltatni mentünk a Bogáncsba, véletlenül ő is az Andrea által nekünk kiválasztott kutyák közt volt, következő alkalommal szintén, másrészt mikor elkezdtük fontolgatni egy kutya hazavitelét, a honlapon sorrendeztük a kutyákat aszerint, hogy ki az, aki a legrégebben van benn, és így ki az, akinek a legkisebb az esélye a gazdához kerülésre, ki a legkevésbé kelendő. Linda volt az élen. A séták során kissé bizalmatlan, de azért kötődésre vágyó kutyának láttuk, így nem volt kérdés a választás, nekünk tetszett, annak ellenére, hogy 4 éves bentléte szerint másnak sokáig nem nyerte el a tetszését.

Itthon minden a legnagyobb rendben zajlott, összeismerkedett Fifivel, aki egy kisebb méretű, sovány, izgága kuvasz keverék szuka, lezajlottak a harcocskák, de ez nem viselte meg őket különösebben. Fifi örült a jövevénynek, Linda látta, hogy rendes kutyahaverja lesz, csak a lábos körül nem kell ólálkodnia, és akkor szent a béke.

Linda eleinte ódzkodott a sétától, inkább a nagy kertet és abban az ő helyét igyekezett felderíteni, aztán élvezte a kirándulásokat, szagokat, az érzékszervi élményeket, mint a vízben tapicskolás, dombra ugrálás, fűben gázolás, és persze Angéla sok bíztatását, simogatását. Kirándulás alatt mindig szemmel tartott minket, és nagyon fegyelmezetten tartotta az elfogadható távolságot, (szemben Fifivel,, akit a kaland éltet, így néha kilométeres távolságokra ragadtatja az ösztöne, ami - gazda szemszögből legalábbis - idegölő.) Lassan Linda is eltanult dolgokat, az egerészést a mezőn, a szaglászást a pocoklyukakban, de ugyanúgy Fifitől eltanult dolog a postás, a reklámkihordók, motorosok, kerékpárosok utálata, magától valószínűleg nem lenne az említett jelenségek ellensége.
Ami szembeötlő változás az elmúlt egy év alatt, hogy Linda meglepetésünkre nagyon éber és megbízható házőrzővé vált, amit cseppet sem bánok. Tartózkodó az idegenekkel, viszont az ismerősöket kitörő örömmel fogadja. Utazni nem tud, forog a gyomra a kocsiban, és ami rosszabb, hosszan tartó letargiába esik, ha poggyászt csinálunk belőle.
Lindában az a legjobb, hogy mulatságos kutya. Nem csak a kinézete miatt, hanem mert nagyon komoly képpel nézi a világ dolgait, ennek ellenére nagyon viccesen reagál azokra. Ha más öltözékben jövök ki a lakásból, mint amiben bementem, akkor leellenőrzi, hogy valóban én vagyok-e, és ha megbizonyosodott, akkor ugyan hátul riszál örömében, de elöl méltatlankodó ugatással jelzi, hogy szerinte nem rendes dolog őt így megtéveszteni.
Az sem utolsó látvány, ahogy hatalmasakat ugrik helyből, hol örömében, hol pedig azért, mert bosszantja valami kerítésen kívül zajló dolog.
Meglévő kutya mellé nem könnyű másik kutyát fogadni. ?Mi lesz, szeretem majd úgy, nem fognak veszekedni, eltávolít majd a régi kutyámtól, egyikkel se tudok majd bánni? ? ? merülnek fel a kérdések. Az én tapasztalatom: nem. A kutyák békések egymással, a rivalizálás átmeneti. Ha pedig az emberi és érzelmi oldalát tekintjük, nagy nyereségnek érzem ezt a kutyát. Örülök, hogy itt van, és örülnék, ha minél többen szánnák rá magukat örökbefogadásra, biztosan nem bánnák meg, én erre bíztatok mindenkit.
Lindáról képek az alábbi weboldalon tekinthetők meg: http://kep.tar.hu/zsolt-2097/"

Köszönettel: K. Angéla, Sz. Zsolt

Kapcsolódó oldalaink:
A kutyus adatlapja ide kattintva érhető el!

Baileys örökbefogadójának sorai (Feltöltve: 2009-12-06 01:53:26)

"Nagyon örülünk, hogy ezt az aranyos barátságos kis kutyust megkaptuk.
Unokák kedvence. Ö a Baileys.
Sok örökbeadott kutya képe van fent, szeretnénk ha ő is felkerülne a netre."

P.J.

Kapcsolódó oldalaink:
A kutyus adatlapja ide kattintva érhető el!

Csitri (jelenlegi neve: Viki) örökbefogadójának sorai (Feltöltve: 2009-12-06 01:16:09)

"Kedves Bogáncs!

Most olvastam a Fórum rémes hangvételű írásait a menhelyről. Én és a férjem végtelenül hálásak vagyunk mindenkinek, aki a Bogáncsért dolgozik. Október közepén hoztuk el Csitrit, akit valamilyen megmagyarázhatatlan okból azonnal Vikinek gondoltunk elnevezni. (Ha komolyan akarok tárgyalni vele, Viktóriának szólítom.) Nekem ő a harmadik kutyám; az első kettő fajtatiszta volt, nyolchetes korukban vettük őket, mindkettő 14 évig élt, imádtuk őket a szüleimmel. Kicsit aggódtam a felnőtt ÉS menhelyi kutya befogadásától, mert ez ügyben nem volt tapasztalatom, de régi kutyásokként reméltük a férjemmel, ha lesz is probléma, gond nélkül megoldjuk. (És te, Andrea, telefonon is megnyugtattál, hogy nincs mitől félnem, ezért külön köszönet neked.) És csoda történt: NEM VOLT PROBLÉMA! A kutya tökéletesen egészséges volt, jó fizikai és mentális kondícióban. Némi bizalmatlanságot persze táplált az emberek (főleg a férfiak) iránt, de ezt velünk kapcsolatban szinte pár óra alatt törölte! És szobatiszta az első perctől fogva, pillanatok alatt tanul, szót fogad, rajongunk egymásért, a környéken mintakutyának tartják: ő az, aki a legnagyobb játék közben is visszahívható, ha nem is előszörre, de másodszorra-harmadszorra biztosan. Van, aki csak akkor meri elengedni a sajátját, ha Vikivel játszik. Gyönyörű, ragyog a szőre - és az arca is! Egy tündér van benne elrejtve, szoktam neki mondani. Fürge, mint egy agár, okos, mint egy foxi, és kedves, mint - mondjuk - egy szetter. És néha makacs, mint egy tacskó. Hihetetlen, de már semmi nyoma sincs, hogy menhelyről jött. És mindez egyértelműen a Bogáncsot dicséri! Nem egy sérült lelkű állat, és tökéletesen egészségesen hoztuk el, amint ezt az azonnali állatorvosi vizit is megerősítette. Azért külön köszönet, hogy nem kellett az ivartalanítással járó stresszel indítanunk, hanem rögtön a szeretetet és a biztonságot nyújthattuk neki. Már a kaját sem félti tőlünk, eszébe sem jut, hogy bármilyen módon ártani akarnánk neki. Azt hiszem, a férjem a lehető legjobban döntött, amikor őt választotta. És ha őszinte akarok lenni, biztos vagyok benne, hogy Vikinek sincs kifogása ellenünk. Ideális családot alkotunk!
Köszönjük, Bogáncs!
"

Üdvözlettel: Gábor Zsuzsa

Kapcsolódó oldalaink:
A kutyus adatlapja ide kattintva érhető el!

örökbefogadójának sorai (Feltöltve: 0000-00-00 00:00:00)

"
"

Zséda örökbefogadójának sorai:

"November 20-án hoztuk haza Zsédát. Mivel műtét után jött el kellett különíteni attól a kutyustól aki már nagyon várta, hogy legyen egy pajtása. Zséda lábadozik már az első naphoz képest (sajnos 8 alkalommal hányt), jól van. Mi úgy érezzük hálás nekünk, nem menne nagyon messzire tőlünk, úgy is lehet mondani szemmel vagyunk tartva. Csak az a kutyus aki nagyon várta, még nem nyerte meg a tetszését, csúnyán morog, vicsorog és már ugat is rá. Reméljük a későbbiekben összeszoknak.
Most a bolhaírtással vagyunk elfoglalva - gondolom ezt a problémát a "frontline"-vel sikerül megoldani, mert a bolhának mi se és a Zséda se örül.
Az alapítványnak köszönjük az okos kutyust, a többi gazdira várónak Pedig kívánunk jó gazdikat.

Tisztelettel: V. Istvánné"

Kapcsolódó oldalaink:
A kutyus adatlapja ide kattintva érhető el!

Nyurga örökbefogadójának sorai:

"Kedves Bogáncs Otthon !

Szombat du hoztam el Timót Önöktől, nagyon aranyos nyugodt kiskutya. Jól kijön a szuka kutyámmal. Érdeklődő, kíváncsi kis teremtés, nem ismer semmit, nem tépi a plüss állatot sem, nem tudja hogyan kell vele játszani.

Minden nap jövünk dolgozni, itt egy tágas kertrészben vannak, csak az a baj, hogy a kutyaházat sem ismeri és inkább kint fekszik le. Gondolom, azért, hogy ez majd fog változni, ha megszokja az új körülményeket.

Angyal kis teremtés, nagyon szeretjük. Ma megyünk állatorvoshoz a kombinált oltások miatt, és megnézi rendben van e kicsi eb.

Üdvözlettel: C. Ibolya"

Kapcsolódó oldalaink:
A kutyus adatlapja ide kattintva érhető el!

Nyurga örökbefogadójának sorai:

"Kedves Bogáncs Otthon!

Az elmúlt 3 hónapban Gyurma (Nyurga, 07.16-án hoztuk el) nagyon
sokat fejlődött. Közel 7 kilót szedett magará és hatalmas iramban nő.
Egyetlen problémája egy enyhe bőrbetegség, de ezt leszámítva
teljesen egészséges, az étvágya több, mint jó :)
Nyáron még egy 4 napos nyaralásra is velem jött, hogy ismerkedjen a
világgal. Most kezdtünk el kutyaoviba járatni, mert szeretném ha
megszokná a kutyák társaságát, ugyanis eléggé félős idegen kutyákkal és emberekkel szemben is. De már az első foglalkozáson látszott, hogy kezd feloldódni és nagyon élvezte. Meg hát egy kis nevelés is ráfér, mert nagyon szétszórt és otthon nehezen boldogulok vele. Mindig megpróbál kibújni a fegyelmezés alól és inkább csak játszana:)
De úgy látszik az iskolában jó hatással van rá, hogy a többi kutya is "dolgozik", mert többször is megdícsérte a kiképzés vezető.
Már csak a három cicánkkal és a nyuszinkkal kellene kicsit
megbarátkoznia. Nem akarja bántani őket, csak olyan hevesen akar
játszani, hogy szegények halálra rémülnek tőle."

Kapcsolódó oldalaink:
A kutyus adatlapja ide kattintva érhető el!

Szandi örökbefogadója ezt írta:

"Szandi kutyust szept.15-én vittük el, éppen két hete, azóta nagyon jól érzi magát. Kötelező védőoltáson túl vagyunk, ma jön a veszettség elleni oltás. Már a második naptól birtokba vette az udvart. A cicákat előszeretettel hajkurássza. Elöző kutyusunk után, aki sajnos hasnyálmirigygyulladást kapott és kórházi kezelés ellenére sem tudtak megmenteni (pedig mindent megpróbáltak) a Lady nevet kapta.
Rendkívül kedves, figyelmes és szeretetre éhes kutyus. Nagyon jó házőrzőnek tűnik, mindent jelez.
A többi kutyusnak is azt kívánom, hogy minél előbb szerető gazdit találjon.

Üdvözlettel és köszönettel:

Lady, alias Szandi 2. gazdái."

Kapcsolódó oldalaink:
A kutyus adatlapja ide kattintva érhető el!

Mandula örökbefogadójától érkezett:

"Üdvözlöm!

Mandula jól van, rendesen eszik, iszik. Elkezdte lenyalogatni a ragasztást a sebéről, remélem nem lesz gond. Tegnap este már önmagához képest elég „virgonc” volt - körbejárta a konyhánkat.
Ma reggel kicsit jobban fájt a sebe, - gondolom gyógyul és húzódik, így adtam neki 1/8-ad algopirint.
Még nem hiszem, hogy elhiszi, hogy hosszú távon jó helyre került, mert bizonytalan, és félős, - 1 óra alatt szokja meg a család „zajait” - éjszaka azonban már egyedül kimerészkedett a dobozból, ivott, evett, mászkált egy kicsit.

V.-né T. Mónika"

Kapcsolódó oldalaink:
A kutyus adatlapja ide kattintva érhető el!

Az alábbi levelet Tappancs és Nokedli örökbefogadója írta nekünk

"Kedves Bogáncs Otthon!

Szeretnénk Önöknek megköszönni, hogy Tappancs (Mata Hari kislánya) és Nokedli (Akác kölyke) családunkhoz tartozik. Mindketten nagyon jól érzik magukat (legalábbis a sok rosszaságból erre lehet következtetni) és mi is nagyon boldogok vagyunk, hogy velünk vannak!

Köszönjük!"

Az alábbi levelet Rezgő örökbefogadójától kaptuk:

"Kedves Bogáncs otthon,

Lassan már 2 éve hogy örökbe fogadtuk Rezgőt, aki most már Puki néven van bejegyezve, így mutatkozott be az autóban,mikor elhoztuk.
Még mindig kis „rezgő” , nem egy nagy hős. Remeg a busztól, a kutyáktól, bár van azért néhány jó haverja, az emberektől, pedig én igazából még erélyesen sem szólok rá, mert akkor meg hanyat vágja magát, hogy lekenyerezzen.

Amin meglepődtem, hogy már elejétől fogva szobatiszta volt. Most is hozza a nyakörvét ha „dolga” van. Amúgy mindig rajtam lóg. Nem nagyon enged tanulni sem, ráfekszik a könyveimre.

Ha van kutya aki igazi „karriert” futott be, akkor az ő. Szinte soha nincs egyedül. Minden reggel visszük át a nagyihoz, majd a meló után megyek érte. A nagyim nagyon szereti. S mivel a Puki kedvence a császárszalonna, hát „muszáj neki azt adni”. Este persze velünk alszik az ágyban a takaróm alatt a lábamnál.

Be van „csippelve”, nehogy véletlenül elvesszen.

Amúgy semmi pénzért nem adnánk oda senkinek, annyira „ hozzánk nőtt” a kis nyalis. Egy igazi kis szeretetéhes, simogatáskunyeráló kis bohóc.

Csatolok egy pár képet.

Üdvözlettel:
Sz. Tímea"

2006. augusztus 15-én érkezett az alábbi levél
Rumba örökbefogadójától:

"Kedves Bogáncs Otthon!

Augusztus 5-én vittem el Rumba névre hallgató kölyök kutyust. Új lakótársával hamar megbarátkozott, az első fél órában sokat szagolgatta a németjuhász kutyám, amiből egy idő után kicsit elege lett, fellázadt és azóta jól megvannak. Estefelé már hívták a kapuhoz ugatni egymást.

A hálópaplanát az első este elcincálta az udvarba, visszatettük, azóta a helyén van, bár darabjait mindig lehet találni szétszórva.

Ha egy szóval kellene jellemeznem Rumbát (neve maradt) azt mondtanám, hogy éhenkórász. Nem válogat, bármit megeszik táptól a házi kosztig mindent, de semmi sem elég.

A törődésre féltékeny nagyon, nem szabad ám csak a lakótársat simogatni, mert rögtön ugatással jelzi, hogy kimaradt.

Küldök pár képet róla.

Üdvözlettel:

K. Beáta"

Kapcsolódó oldalaink:
Rumba

2006. augusztus 7-én érkezett az alábbi levél
Zsemle örökbefogadójától:

"Kedves Bogáncs!

Két hete fogadtuk örökbe Zsemle(Zsömi) nevű kutyusunkat ,aki nagyon jól érzi magát nálunk. Orvosnál is jártunk a bolha és a féreg hajtó miatt. Az első fürdésen is túl van elég jól viselte. A másfél szobás panel lakásból a fél szoba az ő birodalma, szobatiszta. Kezd elfogadni minket, póráz nélkül is sétálunk már és szót is fogad. Sok barátot szerzett magának itt a környéken. Ügyesen utazik buszon és
villamoson.
Nagyon jó természetű, csendes, kedves és szeretetéhes kutyus.
Imádjuk!!!!!

Üdvözlettel: Zsemle és a gazdik!"

Kapcsolódó oldalaink:
Zsemle

2006. augusztus 9-én érkezett az alábbi levél
Tóbiás örökbefogadójától:

"Kedves Bogáncs!

Megkértem a gazdámat, hogy az első rólam, Berciről alias Tóbiásról
készített képeket - melyek a fotel és a kisgazdám szobájának birtokbavételekor készültek - küldje el.
Ezt a szöveget csak viccnek szántam, változatlanul nagyon szeretjük egymást Bercivel. Még később is fogunk jelentkezni.
Üdvözlettel: B. Istvánné"

Kapcsolódó oldalaink:
Tóbiás

2006. augusztus 4-én érkezett az alábbi levél
Maskara örökbefogadójától:

"Sziasztok! Szeretném tudatni veletek, hogy Bella /Maskara/ jól van szép nagy lett! Kicsit szófógadatlan,a kis cicákkal nem igazán jön ki, előszeretettel kergeti őket!
Hála istennek a mi foxinkal nagyon jól elvan szeretik egymást!
Amikor elhoztuk tőletek sajnos pár nap múlva beteg lett! Nagyon hosszú ideig tartott mire meggyógyult nagyon lázas volt! Minden nap szurira jártunk vele!
De azért sikeressen meggyógyult,az étvágya is kitűnő!

Küldök nektek képet róla, hogy lássátok milyen szépen fejlődik!
A gyerekekkel nagyon jól kijön főleg a kislányunkkal."

Kapcsolódó oldalaink:
Maskara

Ugyancsak 2006. augusztus 1-jén érkezett az alábbi levél
Tóbiás örökbefogadójától:

"Kedves Bogáncs!

Jelentkezem, hogy tudassam mindenkivel, akit érdekel, hogy már a második napot zárjuk sikeresen Bercivel, alias Tóbiással, akit július 29-én fogadtunk örökbe. A hazafelé vezető úton nagy érdeklődéssel nézte az autóból a tájat, gondolom a fejében az járhatot, hogy már megint hová vihetnek. Rettentő jól viselkedik, a "kisgazdi" szerint egy kissé depressziós volt még vasárnap este, de mára már megjött a hangja. A vasárnap esti sétáltatás közben történt egy kis baleset, ugyanis egy másik spániel kutyától - aki nagyon érdeklődött utána - úgy megijedt, hogy kihúzta a fejét a lánc nyakörvből és elszaladt, de szerencsére sikerült rávenni, hogy megálljon és várjon meg. Tényleg egy nagyon bújos, szeretetre éhes kutyus, nem győzzük simogatni. A lakásból nélküle történő eljövetel kissé még macerás, mert Ő előbb ér ki az ajtón, mint ahogy mi megpróbáljuk azt becsukni előtte. Ugyanez a helyzet az eseti lefekvéskor, mert hiába van saját "ágya", a lefekvést nem ott kezdi, hanem a gazdi ágyában, de aztán megnyugszik és reggel már a saját helyén ébred.

Úgyérzem, hogy nagyon sok örömet fog még nekünk okozni Bercike és remélem Ő se fog csalódni bennünk.

Nagyon köszönöm az egész csapatnak, főleg Ágikáéknak, akik az örökbefogadásig szeretgették, hogy egy ilyen bűbájos kutyához juthattunk.

További sikeres munkát kívánok és később is jelentkezem Berciről szóló hírekkel, üdvözlettel:

B. Istvánné"

Kapcsolódó oldalaink:
Tóbiás

2006. augusztus 1-jén érkezett az alábbi levél
Nyurga örökbefogadójától:

"Két hete hoztuk el önöktől a Nyurga nevű kiskutyát, akit azóta
Gyurmának kereszteltünk át. Túlestünk a szükséges orvosi vizsgálaton, ahol megkapta az oltását, bolha- és féregírtást. Két hét múlva újra megyünk az állatorvoshoz ismétlő oltásra.
Az első két napban nagyon félénk volt, de mostanra már teljesen
birtokba vette az udvart és pontosan úgy viselkedik, mint egy
kölyökkutya: mindent elhurcol és megrág, amit csak elölhagyunk. A tanulást is elkezdtük, már megtanulta az ül parancsot. Már csak éjszaka van vele probléma, mert nem szeret egyedül maradni. Az éjszakákat egyelőre a kennelben tölti, nehogy elcsavarogjon."

Kapcsolódó oldalaink:
Nyurga

2006. július 19-én érkezett az alábbi levél
Boxos gazdájától:

"Üdvözlöm!
Mi vittük el Boxost. Pár sort ínék róla:
Nagyon jól érzi magát. A kertbe szokott rohangászni mint egy kis bolond. Kapott egy kis labdát azzal eljátszik. Kapott egy fél pár cipőt azt 5 perc alatt szétrágta.

Viszont látásra
Boxos gazdija "

Kapcsolódó oldalaink:
Boxos

2006. június 13-án érkezett az alábbi levél is,
Fürge örökbefogadójától:

"Fürge május 22-én került hozzánk társnak egy nagytestű agár kan mellé. A kiválasztáshoz agarunk véleményét is kértük. Remélhetőleg hosszú évekig lesznek jó barátok. Nagy segítség volt számunkra a menhely részéről, hogy Fürgét ivartalanítva kaptuk meg. (Ha nem így lett vona, magunk műttetjük meg.) Így a szoktatás elején nem kellett mindjárt kellemetlen orvosi beavatkozással nehezíteni a helyzetet.
Fürge rendkívül kedves, okos, figyelmes, nem tolakodó, szeretgetésre mindig kész jószág. A másik kutyát tiszteletben tartja, nem akar főnök lenni. Viszont gyakran látom, hogy játszani hívja. Nem rest mindenféle pajkosságot bevetni, ha lusta társa nem hajlandó kergetőzni.
Napokig ismerkedett a területtel. Elég nagy füves kertben szabadon élhetnek. A házba egy kutyaátjáró ajtón keresztül bármikor ki- bejárhatnak. Ez különösen tetszett Fürgének.
Szivesen van az udvaron, figyel minden zajra. Eleinte alig halllottuk a hangját, de minél jobban otthon érezte magát és minél jobban kezdi megismerni a zajok eredtét, egyre többet jelez, sőt, már őriz is.
Ennek különösen örülök, szerettem volna ilyen tulajdonságú kutyát.
Fürgét sokat simogatjuk, amit persze nagyon szeret és mindig
boldogan fogad. De sosem tolakodó. Nem nyalakodik, nem ugrál ránk. Ahányszor rápillantok, szemében látom a hálát, boldogságot.
Nagyon örülök, hogy Fürge a mi kutyánk lett. Remélem sok évig lesz kedves társunk.
Köszönöm a Bogáncsotthonnak, hogy gondoskodott Fürgéről amíg hozzánk került.
A többi kutyának is kívánom, hogy mielőbb szerető gazdihoz
kerüljenek.
Üdvözlettel: Fürge gazdái"

Kapcsolódó oldalaink:
Fürge

2006. május 14-én érkezett az alábbi levél Hilda örökbefogadójától:

"Amint azt Önök is jól tudják "Hilda" mint "árvízkárosult" került hozzánk, a meglévő 6 éves herélt Airdale -terrier kutyánk mellé.

Amikor elhoztuk rettenetesen félős, ijedős mindentől megriadó jószág volt, a kocsiba nagy nehezen lehetett betenni, elszállitásakor.

Már aznap elfoglalta az akkor még egyetlen kutyaólunkat, látszott, hogy az jelenti számára a "bázist" a biztonságot és a menedéket.Másnap is azzal töltötte idejét, hogy módszeresen körbejárta a portánkat, és a kerítés minden centiméterét tüzetesen átvizsgálta: "Hol lehetne lelépni, megszökni?"

Ezen aztán elgondolkoztunk, és a kapu réseinek ledróthálózásán kívül arra gondoltunk? "No ez a kutya nem lesz nálunk hosszú ideig, az első adandó alkalommal le fog lécelni!"

Aztán teltek a napok, enni a konyhában kapott a másikkal egyidőben, de külön tálból.

Eleinte sunyitva, osonva jött be a lakásba, nagy unszolások mellett, de napról napra kezdett "felengedni".

A szeretet ínség az óriási ebben a nehéz sorsú állatban, még örülni is szinte vinnyogva sírva tud, de az utánozhatatlan, amikor hazaérek a kocsival és ahogy alig várja hogy a beállás után kiszálljak és üdvözöljük egymást.

Mit mondjak, a feleségem szinte irigykedik rám amiért úgy tud örülni nekem , ha meglát.

Aztán a meglepetések, amiket produkált az eltelt időben:

A kapu nyitásakor a másik kutyánk automatikusan megy egy kört, jobbra-balra 100-100 m és aztán hazajön. A Hilda-t eleinte bevittük a lakásba míg beálltam az autóval, nehogy vonzani kezdje az utca és a nyitott kapu.

Aztán úgy egy hétre rá már csak megállt a feleségem az ól előtt amiben ott volt a kutty, elállta az útját neki mig beálltam az autóval.Szó nélkül tűrte annyira, hogy ebből az 1 alkalomból megtanulta, ha jön az autó neki az ólban a helye.

Tuti, hogy intelligens jószág, mert azóta ez így zajlik, és nem lép le, sőt ma már kijön, és hátramegy a parkolóhely felé és ott megvár.

Aztán 2-3 napja egyszer csak gondolt egyet és a "Zorró" után eredt kiment az utcára is. No mondom most megyünk majd kutyát kerseni, ha lelép, de nem!

A Zorró mellett után vonulgatott, szimatolt, ismerkedett ahogy kell, de a kocsi beállta után mikor hívtam mindketten "vágtattak" haza.

Szóval nagyon meg voltunk vagyunk vele elégedve, úgy gondoljuk Ő is jól érzi magát, még akkor is, ha az "öreg" macskánk azért érzékeltette vele , hogy neki itt előjogai vannak, és különben is Ő /a "maffia" tojik az egész kutyabagázs fejére.

Így éldegélnek ők a mi állataink velünk 4-esben, és már egész jól megszokták egymás és a 2 gazdi társaságát is.

A minap a "Hilda" "házőrző ösztönei" is szó szerint "lábra kaptak", bútorszállitó segítségünket, kifelé menet az ólból kirontva jól megugatta, és ráfogott a bokájára is, mindenki legnagyobb meglepetésére.

A Zorróval együtt elég határozott és ütőképes brigáddá változtak, akik egymást hergelve és persze bátoritva is jól megugatják az idegen járókelőket, és reklámcédula terjesztőket.

Persze a lakás is birtokba van véve, időnként együtt heverésznek a nappaliban, és van úgy hogy ilyenkor, ha túl hangos a TV akkor most már ketten morognak emiatt.

Reggel, ha lemegyek az emeletről a lépcső alatt vár a két jómadár és versenyt lökdösik el egymást előlem, hogy ne a másikat, hanem Őt simogassam dögönyözzem előbb!

Most befejezem a beszámolómat, egyúttal kívánok további áldozatos munkájukhoz jó erőt, egészséget, a bennlévő kutyusoknak pedig mielőbbi otthonra, gazdira találást!
Tisztelettel: B.M."

Kapcsolódó oldalaink:
Hilda

2006. április 29-én érkezett az alábbi levél,
Maca örökbefogadójától:

"Maca nevü ivartalanitott szukát vittünk el, a világ legaranyosabb kutyája,nagyon vágyik a szeretetre, és nagyon szeret bennünket. Persze mi is nagyon szeretjük, ez az egyik legjobb döntésünk volt, hogy elhoztuk. Sz. Gy. és felesége."

Kapcsolódó oldalaink:
Maca

2006. június 2-án érkezett az alábbi levél is,
Bocitarka örökbefogadójától:

"Bocitarkát egy hete hoztuk ki az otthonból. Az autóban nagyon nyugodtan viselkedett, az ölembe hajtotta a fejét, és végig így utaztunk Héregre. Amikor kiszálltunk, rettenetesen meg volt ijedve, de a sok simogatás és becézgetés után megnyugodott. Először a kerítésen keresztül mutattuk be a régi kutyánknak. Úgy láttam, nem lesz semmi gond, így beengedtem őt a kifutóba. Már az első perctől megbarátkozak, Bocitarka talán ennyit még nem rohangált . Nagyon boldognak látszott. Már az első este egy tálból ettek, meglepődve láttam, hogy a mi régi válogatós kutyánk mennyit eszik. Bocitarka még kétszer kap enni, szívesen megeszi a tápot is. Nagyon jókat játszanak együtt minden nap. Vettünk neki egy házat, de mind a ketten a régi házban alszanak. Bár még mindig félős, szerintem nem sokára túl lesz rajta, és igazi vagány kislány lesz belőle!
Üdvözlettel, a Gazdi"

Kapcsolódó oldalaink:
Bocitarka

2006. április 28-án érkezett az alábbi levél is,
Amanda örökbefogadójától:

"Kedves Bogáncs!

Szeretném tudatni Veletek, hogy Amanda, akit múlt év Novemberében fogadtam be kiválóan érzi magát, most ivartalanítottam, mert előtte az orvos nem javasolta.

Kedves, lelkes kutya, egyetlen hibája a szenvedélyes kukázás, de ez kezelhető.

Köszönöm, hogy hozzájuthattam!

Üdvözlettel:

G. A."

Kapcsolódó oldalaink:
Amanda

2006. április 28-án érkezett az alábbi e-mail,
Dagi örökbefogadójától:

"Kedves „Bogáncs”!

Április 24-én fogadtuk örökbe Dagi (fekete 3 hónapos) kutyust! Új neve PIZSI! Kb. 2-3 hete nézegettem több kutyamenhely honlapját!
Pizsibe első látásra beleszerettem… még aznap elmentünk érte! Imádnivaló blöki! Tanulékony, engedelmes, hízelgős vidám kis kölyök!

Lányunk is nagyon szeret vele játszani! Bár keverék,mégis nagyon sokan megdícsérték az utcán!

Köszi még egyszer a kutyust! Közeljövőben küldök majd képet is Róla!

Üdv: P. F., B. E., P.V., és PIZSI"

Kapcsolódó oldalaink:
Dagi

2006. április 20-án érkezett az alábbi e-mail,
Morzsi örökbefogadójától:

"Kedves Bogáncsotthon!

Már lassan két hónapja - február 26. óta - van nálunk Morzsi, aki mára már teljesen beilleszkedett a családunk hétköznapjaiba.

Nagyon aranyos, nagyon öntudatos, nagyon határozott egyéniség, és teljes mértékben szófógadó! Egyedül séta közben szeret egy kicsit elkalandozni, de szerencsére hamar észbe kap és kezdi keresni a gazdit.

Egyébként pedig ölben képes órákig mozdulatlanul megmaradni, azt nagyon szereti. Már szépen hízott is, mert azért februárban nagyon soványka volt szegény, de vigyázunk rá, hogy nehogy elhízzon.

Majdnem mindennap megnézzük a honlapotokat, és örömmel tölt el, hogy olyan sok kutyusnak sikerül gazdit találnotok. Mindegyiknek külön is drukkolunk, hogy sikerüljön.

Küldök képet is Morzsiról, Budapesten, 2006. április 13-án készült róla.

Minden kutyának jó gazdit kívánunk, szeretettel:

B. Ági és családja, illetve Morzsi"

Kapcsolódó oldalaink:
Morzsi

2006. április 9-én érkezett az alábbi e-mail,
Sally örökbefogadójától:

"Már lassan egy hónapja, hogy Sally hozzánk került, és úgy tűnik, nagyon jól érzi magát nálunk. Sokat ugrabugrál, mindenkihez kedvesen odabújik. Nagyon szereti, ha simogatjuk, de a labdát még nem nagyon hozza vissza :-) Igazán életrevaló kislány. Csatolnék egy képet róla: szimatolás közben sikerült lencsevégre kapnom, máskor nem nagyon lehet, mivel ha észrevesz, rögtön odasiet az emberhez, hogy simogatást kérjen :-)

Üdvözlettel: T. T. – családja és persze Sally"

Kapcsolódó oldalaink:
Sally

2006. március 20-án érkezett az alábbi e-mail,
Tom és Jerry örökbefogadóitól:

"Kedves Bogáncs! Tavaly áprilisban fogadtam örökbe Tomot és Jerry-t. Nagyon jól érzik magukat, elevenek, imádnak játszani, meg a napon sütkérezni. Csatoltam néhány fotót! Üdvözlettel: -Z.Zs.-"

A fotók közül az alábbit látogatóinkkal is megosztjuk:

Kapcsolódó oldalaink:
Tom, Jerry

2006. március 12-én érkezett az alábbi levél,
Maskara örökbefogadóitól:

"Sziasztok!
Szerencsésen hazaérkeztünk, és jól érzi magát a kutyus.
Úgy tűnik szereti a nagy udvart, mert egész nap szaladgált.
Jól befogadta az itthoni kutyánk is, és együtt játszanak.
Nagyon örülünk neki, szeretjük, megadunk neki mindent, hogy jól érezze magát!

AZ ÚJ NEVEM BELLA.
Köszönök nektek mindendent!
És az új gazdim is.

További minden jót, és sok sikert a menhely további fejlődéséhez, és munkátokhoz!

Üdv: BELLA és persze a gazdijaim is: -B.-, -É.-, -B.-"

Kapcsolódó oldalaink:
Maskara

2006. március 3-án érkezett az alábbi hozzászólás fórumunkba Morzsi örökbefogadójától:

"Vasárnap, február 26-án - miután kinéztem az internetről - vittem haza a menhelyről a Morzsi nevű pici tacskót. Most 5 napja van nálunk és öröm nézni a boldogságát! Mikor sétálok vele, átlagban 4-5-en állítanak meg, hogy megsimogassák. De azt is látom rajta, hogy még most is minden percében retteg a bizonytalanságtól, hogy vajon meddig fog tartani ez a mostani boldog állapota. Remélem hamar rájön, hogy örökké! Morzsi már a második kutyus akit menhelyről hoztam el, a másik a most másfél éves aranyos Dőme kutya, egy fekete németjuhász keverék az Illatos útról. Sokkal több szeretetet tud adni egy menhelyről elhozott kutyus, mint az olyan társa, aki nem járta meg ezt az utat. Morzsi egy tündéri, aranyos kutya, még a három macskánkat is azonnal elfogadta.
Mindenkit üdvözlünk: Benedikti Ági és Morzsi "

Kapcsolódó oldalaink:
Morzsi

2006. március 2-án érkezett az alábbi hozzászólás fórumunkba Szörcsi örökbefogadójától:

"Kedves "Bogáncs"!
2005. áprilisában hoztam el a Nálatok Szörcsi névre hallgató kutyust, aki azóta "pesti lány" lett, most Tücsök névre hallgat; néha "fodrászhoz" is jár, sokat játszik és finomakat eszik. Szeret társaságba járni és nagyon élvezi, ha hozzánk érkezik látogató - ilyenkor meg van róla győződve, hogy tuti hozzá jöttek. :) Azt üzeni Nektek, hogy köszöni, hogy anno befogadtátok és vigyáztatok rá. :) Remélem, ő sem bánta meg,hogy hozzám költözött, én nagyon szeretem és nagyon örülök, hogy egy gyerekkori vágyam teljesült az ő befogadásával. Nagyon jó élmény maradt bennem a Bogáncs Menhelyről, bár bevallom, az első látogatásomkor féltem az elhagyott, árva kutyák szívszorító látványától és hogy tulajdonképpen milyen is egy menhely. S bár mindegyik gazdára vár, azért úgy láttam, Nálatok egy kicsit mindegyik otthonra talál. Gratulálok és további kitartást és sok örömteli percet kívánok Nektek!
Szeretettel és nagy elismeréssel:

B. Ágota "

Kapcsolódó oldalaink:
Szörcsi

Ide várjuk a Te leveledet!