Örökbe fogadtuk őket, és elrabolták a szívünk

Mindig is szerettünk volna kutyust, akivel megoszthattuk volna az életünk. Május elején itt találtunk rájuk. Csak egy kutyust szerettünk volna, de nem volt szívünk szétválasztani a testvéreket. És nagyon jól döntöttünk. Azóta is be aranyozzák mindennapjainkat. Most 9 hónaposak. Szépek, okosak, játékosak. Már szobatiszták, szófogadóak. Szeretnek utazni, kíváncsian kukucskálnak ki az autó ablakán. Élvezik a nagy kertet, ahol fogócskáznak, bújócskáznak és lyukakat ásnak minden felé. Olyanok mint a gyerekek szeretnek csúszdázni és homokvárat rombolni. Esténként az ölünkbe kucorodnak. Bár már a negyedik kutyaágyat tépték cafatokra, nem adjuk fel hátha megtaláljuk a nekik valót, amit már megkímélnek. Mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy fogadjon örökbe egy ilyen élőlényt, mert biztos vagyok benne, hogy egy szeretetbombát kap. Ezúton is szeretném megköszönni a menhely dolgozóinak az áldozatos munkájukat, amit ezekért az elhagyott állatokért végeznek Éva, Gábor, Lana és Lilkó