Két különc, egy közös kanapé

Van két kutyusunk Kapitány és Főnök. Mindkettőjüket a menhelyről fogadtuk örökbe, és azóta tudjuk, hogy ők találtak ránk. Kapitány már az első pillanatban egy szeleburdi, bohóc, örökvidám kis lélek volt, aki gondolkodás nélkül hazajött volna velünk. Főnök ezzel szemben félénk, csendes és kicsit lusta kutyus volt, akinek idő kellett, hogy megnyíljon, de amikor megtette, megmutatta a világ legnagyobb szívét. Azóta eltelt az idő, és a családunk is bővült, megszületett a babánk. Kapitány és Főnök pedig nem csak kutyák lettek… hanem testőrök, játszótársak és a világ legszőrösebb bébiszitterei. Ott vannak minden nevetésnél, minden játék közben, és már most látszik, hogy a babánk legjobb barátai lesznek. És ha valaki megkérdezi, megérte-e az örökbefogadás? Elég csak ránéznünk erre a furcsa, szeretettel teli, néha hangos, néha alvós, de mindig boldog kis családra… és már tudjuk is a választ.