Mezei kisfiú 2. néven találtam rá a mi kis banditánkra, miután karácsonyi csomagot vittünk a menhelyre. Marcuskánk - aki egy csodálatos fehér kutyafiú volt - távozása után először mentünk kutyás közösségbe nem örökbefogadási szándékkal. Először nem is találkoztunk, párommal ott voltunk, átadtuk a csomagot amit vittünk a kutyusoknak es cicáknak, körbementünk, az akkor még nem gazdis Lambadát megsétáltattuk aki szintén tüneményes kiskutya. Aztan hazajöttünk es gondoltam feltekintek megint az oldalra. És megláttam azt a gyámoltalan kis torzonborz fejét. Újra felkerült. Örokbefogadták, aztán 2 hét múlva visszavitték. Mi elmentünk meglátogatni. Türelmesen, előadva milyen jó kiskutya is ő leült és egy állandó mosolyka volt a pofiján. Azóta is imádjuk és szeretjük egymást. Őt Marcus küldte nekünk, minket pedig neki és mindig imádni , szeretni és óvni fogjuk. Szeretettel, Sanyi és Szandi , Mochi és Missyke a cicusunk, aki néha még veszekszik vele, de egyre többször boxol vele játékból. ❤️