Történetek örökbefogadóinktól

4 hónapos a kis drága.
Már ügyesen sétál pórázon. Elvégzi a dolgát.
Cicákkal nagyon jól összebarátkozott.
Imádjuk❤️❤️

Van két kutyusunk Kapitány és Főnök. Mindkettőjüket a menhelyről fogadtuk örökbe, és azóta tudjuk, hogy ők találtak ránk. Kapitány már az első pillanatban egy szeleburdi, bohóc, örökvidám kis lélek volt, aki gondolkodás nélkül hazajött volna velünk. Főnök ezzel szemben félénk, csendes és kicsit lusta kutyus volt, akinek idő kellett, hogy megnyíljon, de amikor megtette, megmutatta a világ legnagyobb szívét. Azóta eltelt az idő, és a családunk is bővült, megszületett a babánk. Kapitány és Főnök pedig nem csak kutyák lettek… hanem testőrök, játszótársak és a világ legszőrösebb bébiszitterei. Ott vannak minden nevetésnél, minden játék közben, és már most látszik, hogy a babánk legjobb barátai lesznek. És ha valaki megkérdezi, megérte-e az örökbefogadás? Elég csak ránéznünk erre a furcsa, szeretettel teli, néha hangos, néha alvós, de mindig boldog kis családra… és már tudjuk is a választ.

A menhely egyik hátsó részén, az utolsó előtti kennelben lakott Hime. Mikor odaértünk szó szerint felmászott a rácson, az első mancsaival lógott rajta és próbálta túlharsogni a többi kutyust, annyira szerette volna, hogy észrevegyük. Így is lett, kiválasztott minket. Andrea kiengedte a kennelből, ugrabugrált ránk örömében, hihetetlen ragaszkodó volt az első másodperctől.
Úgy tudjuk két gazdijelölt is visszalépett előttünk az örökbefogadásától, de mi biztosak voltunk benne, hogy második alkalommal hazavisszük.
A családunk része lett, nagyon szeretjük, és bár az ugrabugrálásról még nem tudtuk teljesen leszoktatni, szépen fejlődik. A házőrzői feladatait komolyan veszi, a szomszédunk is megkedvelte :) Imád enni, csavarogni velünk és horkolni. Szépen alkalmazkodik a mindennapjainkhoz.
Mi a Henci nevet adtuk neki, mint hercegnő, mert a Hime kicsit ridegnek hangzott, és az amúgy is csak ideiglenes név volt a telepen, hiszen korábban nem volt chipje.
Örülünk, hogy egymásra találtunk!

Sziasztok! Mexit lassan egy éve fogadtuk örökbe, februárban már nálunk töltötte az 1. születésnapját. Sok időt nem töltött nálatok, de az előtte való hónapjai sajnos nem a legpozitívabbak voltak. Minket nagyon hamar megszeretett és kötődni kezdett, de az első időszakban nagyon félt mindentől és mindenkitől. A rengeteg foglalkozás és törődés meghozta a gyümölcsét, mára már rengeteget fejlődött és egyre nyitottabb és ami fontos, hogy nekünk is sikerült megtanulni az ő nyelvén. :) Először viselkedésterapeuta segítségét kértük, majd nyár elején döntöttünk úgy, hogy szerintünk megérett a kutya iskolára és megpróbáljuk, amit azóta is imádunk, és úgy gondolom, hogy minden gazdinak kötelezővé kellene tenni, hiszen mi is rengeteget tanulhatunk az órák során. Nagyon okos kutyus, hamar tanul, sok feladatot tud már, nagyon büszkék vagyunk rá, de azért még van hova fejlődni. Szerencsére mindenki élvezi a tanulást, így nem lesz gond. :) Nem győzünk hálásak lenni Nektek, hogy megtaláltátok, megmentettétek és minket választottatok felelős gazdijainak. :)

Elsőre tudtam őt fogadom örökbe tündéri volt és szeretetre várt. Nem kellett sokat gondolkodnom és a legjobb döntés volt igazi családtag lett aki hamar meg tanul mindent imádja a gyerekeket mi pedig öt. Igazábol minekünk volt szükségünk rá számunkra nincs még egy olyan mint ő ❤️🐾